2013. január 21., hétfő

Lecsó kedvünkre


Mióta háztartást vezetek így készítem a lecsót. Kezdem, hogy nem szeretem, ha nagyon paradicsomos, nem szeretem, ha annyira megfő, hogy a húsa elválik a héjától és felpöndörödve csufoskodik és ha fűízű vagy kesernyés. Mindig olyan paprikából készítem, aminek a színe már pirosodó, húsa nem nagyon vastag, mert rengeteg a víz benne és teljesen szétfőne, mire elpárolog alóla a víz. No és azért nagyszájú edényben mert nagyobb itt a párolgási felület, hamarabb lesül zsírjára. Biztosan felmerül benned látogató, hogy miért konzerv parival készítem, de elmondom, hogy nyáron, magyar szabadföldi paradicsommal készítem én is. Ilyenkor kívánom a lecsót, amikor feltettem ide a receptet és a paradicsom íze még ilyenkor borzalmas nem beszélve az áráról!
Hozzávaló
  • 2 kg paprika
  • 3 nagy fej vöröshagyma
  • 0,5 dl olaj
  • 1 doboz paradicsom (fotó)
  • 2 dl paradicsomlé (fotó)
  • 2 púpozott tk só és egy pici
  • 1 szűk ek cukor
  • 2 púpozott tk pirospaprika
  • 1 tk darált erős paprika vagy ízlés szerint
Elkészítés
A paprikát megmosom, lecsepegtetem, addig a hagymát megtisztítom, és apróra vágom.
A paprikát kicsumázom, hosszában félbevágom, majd 1 cm-s szeletekre vagdosom.
Kinyitom a paradicsomot.  Nagy átmérőjű edénybe teszem az olajat és bekapcsolom a tűzhelyet. Minden hozzávalót a pirospaprika kivételével, egyszerre teszek bele (de a hagymát előbb egy kicsit megfuttatom az olajon) a vagdosott paprikát, a paradicsomot + a lét, sót és a cukrot. 
Egyenletes hőn csendesen rotyog, hogy a vizesség elpárologjon és zsírjára süljön. Mielőtt teljesen elkészülne, meghintem a piros paprikával és egy picit rottyantom még.
Szoktam beletenni kolbászt, virslit vagy tojást ütök rá. De így natúr bármikor jöhet saját sütésű friss kenyérrel!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése